
1. Mai versajánlóm:
Kétsorosok
Ha az Isten hivatalnokot ad,
ad hozzá hivatalt is.
*
Mekkora nagy szerelem, haj! mekkora nagy szere...
(Vagy csak tán a here?)
*
Ahogy az istenek kihalnak,
úgy lesz mind több a pap.
(Az Időjáték című kötetből. Bp. : Magvető, 1973)
(És még azt mondják, ne politizáljak!)
Nem mindig hétvégén frissítek, ezért, kérem, kattintson időnként a Csorba-youtube csatorna videóira, vagy ajánlja ezt az oldalt barátainak, ismerőseinek és iratkozzon is fel a csatornára, ahol nem csak Csorba verseket közlök, válogatok más szerzők youtube-ra feltöltött videóiból is, ha azok tulajdonosa nem korlátozza a felhasználást. Köszönöm a kattintást!
2. Mostanában vettem észre, hogy a Csorba Győző kötetek részletes ismertetése a honlapon című menüsorról eddig a különféle frissítések és az oldalt ért hackertámadás után majdnem minden link elérhetetlenné vált. Megkezdtem a pótlást, íme:
2026. 09. 13-tól a Szakirodalom felsorolása menüpontig már minden link elérhető a fenti címről is. Folyamatosan frissítem az oldalt.
A Csorba kötetek anyaga a DIA Csorba oldalán elérhető a Csorba Győző kötetei címre kattintva.
3. Csorba versek hang- és videófelvételeken.
4. "A pécsi kórusélet meghatározó alakját, Tillai Aurélt köszöntötték a Liszt Ferenc Hangversenyterem ünnepi estjén. A 95 éves, Kossuth- és Liszt-díjas karnagy több mint hat évtizeden át formálta generációk zenei gondolkodását, és kórusaival számos nemzetközi díjat nyert. Jubileumát december 6-án szerzői esttel ünnepelték, ahol művei és tanítványai is színpadra kerültek." (2025. december 10. Pannon Televízió.) Gratulálunk a Csorba honlapon is és további szép éveket kívánunk Tillai Aurélnak. Beszélgetés a karnaggyal „A kórus olyan, mint a szerelem” címmel a mecsek24.hu oldalon.
5. Érdekes írásra leltem mecsek24.hu oldalon a Tillai Aurél beszélgetés keresése közben. Dr. Vargha Dezső ny. főlevéltáros Rákosi Mátyás dicsőítése, „A denevér” és Csorba Győző dörgedelmei – különös korrajz a színpadon és a politikában címmel jelentetett meg érdekes írást, több korabeli dokumentum fotóival illusztrálva.
Az írás elején Rákosi Mátyás dörgedelemeit olvashatjuk, Csorba dörgedelmei a második részben következnek:

Idézem a Csorbáról szóló rész bevezetőjét, majd magát az egész írást is a képekkel.
"Ezt követően egy addig példátlan eset történt, amelynek a lap azt hiszem azért adott helyet, mert akkor már, azon túl, hogy 1943-tól (1952-ig) a Pécsi Városi Könyvtár vezetőjeként működött, neves költő-műfordítóként is ismert volt Csorba Győző (1916-1995), aki úgy érezte, „Néhány szó a Denevér pécsi előadásáról” címmel hozzá kell szólnia. [A Denevér "hivatalos" kritikájához. P. L] Írása mindjárt a következő napon, március 9.-én meg is jelent.

És akkor Csorba dörgedelmei:
„A Dunántúli Napló szerdai számában kritika jelent meg a Denevér hétfő esti pécsi előadásáról a Napló zenekritikusának tollából. A kritika a sok dicséret mellett csupán a librettó következetlen, és egészen primitív, irreális helyzeteit kifogásolja, egyébként érezhető megelégedéssel jelenti ki, hogy az ’előadást bizonyos felszabadultság jellemezte’.
Nos, éppen erről van szó, csak talán kissé más fogalmazásban és értelmezéssel. A Denevér hétfői előadását nem ’felszabadultság’, hanem ízléstelen szabadosság teszi nyilván sokáig emlékezetessé a pécsi közönség előtt. Ilyenformán a megelégedésre is édeskevés az ok. A Denevért a hétfői színlap operának jelentette be.
Nyilvánvaló, hogy ez némi túlzás. Inkább nagyoperett, mint opera. Ez a műfaji megkülönböztetés fontos, mert éppen az úgynevezett ’felszabadultság’ határait vonja meg kötelező erővel. Egy nagyoperettben kétségtelenül többet szabad, mint egy operában. Ami azonban hétfő este a pécsi színpadon történt, aligha fogadható el még operettben is.
A felelős mindenekelőtt (sic!) a szövegkönyv átírója, akinek a jelek szerint vajmi kevés fogalma van az ízlésről, s aki a közönség Vaszary Gáboron, Török Rezsőn, s más polgári ’humoristákon’ nevelődött részének nevető izmait akarta csiklandozgatni.
S felelős másodsorban a rendező és a társulat maga, mert nemcsak felültek az átírónak, hanem helyenként igyekeztek még őt is túllicitálni, s a játékot bele-belevitték a ripacskodásba. Eisenstein pl. a ’mecseki autóbuszba’ ültette föl nagynénjét, s a ’Nádorból’ hozatott vacsorát; a fogházigazgató ’operai szivart szí’, mert ’rossz ízű’ (Rossini), s amikor leköti a fejét, ’sejk-feje’ van stb.
A kritikus mindezt ’önfeledt mókázásnak’ hívja. Pedig nemcsak önmagukról, hanem sok egyéb másról is megfeledkeztek a Denevér-előadás részesei. Jó lenne, ha budapesti vendégeink a jövőben nem mucsai kiruccanásnak tekintenék pécsi szerepléseiket, hanem igyekeznének a város dolgozóinak műveltségi igényeihez, s talán önmagukhoz is méltóbban viselkedni.”
"S mivel a késésekről és a „következményeiről” szóló jogos szemrehányást megfogadta a színház [folytatja dr. Vargha Dezső, P. L.], a március 11.-i számban a következő közlemény jelent meg. „A színház igazgatósága kéri a közönséget, hogy a művészeti dolgozók lelkes és önfeláldozó munkáját honorálni szíveskedjék azzal, hogy az előadás kezdetére pontosan érkezik a színházba. Az előadások minden este 8 órakor és délután 4 órakor kezdődnek.”

Vargha Dezső írásának befejezése is tanulságos, idézem:
"S ha már a közleményeknél tartunk, ezekkel zárom ezt a részt. Régen közöltem már színházi műsort a lapból, amelyek rendre a „Színház” rovatba kerültek. Most nézzük a március 1.-jei közleményt. „SZÍNHÁZI MŰSOR: Március 1-én este ½ 8 órakor: MONTMARTREI IBOLYA. (Vörösmarty-bérlet.) Március 6-án este 8 órakor: STRAUSS: (A) DENEVÉR C. OPERÁJÁNAK (!) ELŐADÁSA. A színház pénztára a bérlők jegyeit (péntek) március 3-án déli 12 óráig fenntartja. Jegyigénylés az operára március 1-től.”
SZÍNHÁZI MŰSOK: Március 3-án és 4-én este újra műsorra kerül a ’Kisunokám’ Gordon Zsuzsa és Bessenyey (Bessenyei) Ferenccel a főszerepben. Vasárnap kerül sor Csajkovszkij: ’Diadalmas asszony’ -ának premierjére. MÁRCIUS 5-TŐL kezdődően a színház este 8 órakor, délután pedig 4 órakor kezdi meg előadásait.
Március 2-án este ½ 8órakor: MONTMARTREI IBOLYA (’Móricz Zsigmond’ bérlet.) Március 3-án este ½ 8 órakor: KISUNOKÁM. (’Katona József-Petőfi Sándor’ összevont bérlet.) Március 4-én este ½ 8 órakor: KISUNOKÁM. (’Madách Imre’ bérlet.) Március 6-án este ½ 8 órakor: STRAUSS: DENEVÉR című operájának előadása.
A színház pénztára március 3-án péntek déli 12 óráig kizárólag bérlettel rendelkező személyek számára árusít jegyeket. Ezen időpont után a jegyek szabad forgalomba kerülnek.”
Megköszönöm dr. Vargha Dezsőnek, hogy elkészítette a dokumentumokkal bőségesen illusztrált írását. Remélem, nem sértettem meg szerzői jogait, hogy másoltam belőle. A politikai töltetű rész a linkről elolvashatják, arra nem térek ki, sokszor figyelmeztettek, ezen az oldalon ne politizáljak. (Persze, amikor Csorba is politizál, magam sem kerülhetem ki/meg a politikát. Ld. mai versek. Mert a művészek politizálnak is [de ezt inkább csak egyeseknek szabad], hiszen ők is emberből vannak;))6. Néhány hír:
6/a. Anne Carson nyerte el a 2026-os irodalmi Nobel-díjat Akár azt is vállalva, hogy emiatt faragatlan tuskónak, bunkónak neveznek, megjegyzem, én a hölgynek eddig hírét sem hallattam. Aki netán hasonlóképpen van ezzel a nyilván nagyszerű alkotóval, annak itt egy link róla. (Fotó a hivatkozott oldalon.)
6/b. Október 1-jén megnyitotta kapuit a 31. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, amely egészen október 4-ig várja az olvasókat a Hungexpón. Az idei rendezvény három díszvendégországa Németország, Ausztria és Svájc, így a magyar szerzők mellett a kortárs német nyelvű irodalom számos ismert alkotójával is találkozhat a közönség. A Blikk pl. ezzel a főcímmel adott hírt az eseményről: "Pataky Attilával, Vámos Miklóssal és Zacher Gáborral is találkozhattak a 31. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál látogatói." Gratulálunk.
6/c. Az örömhírhez egy számomra szomorú hír is kapcsolódik. "Megszűnik a Hitel Kiadó, amely mindössze három év alatt a magyar könyvpiac egyik sajátos színfoltjává vált, és olyan szerzők műveit jelentette meg, mint Bán Mór, Fa Nándor, Oswald Spengler, Koltay Gábor, Nemeskürty István, Bayer Zsolt, vagy Kötter Tamás. A kiadó még részt vesz a ma záródó 31. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon a Hungexpón, ahol szerzőikkel és teljes portfóliójukkal várják az olvasókat. Orbán Balázs EP-képviselő szerint a könyves műhelyt nyilvánvalóan politikai utasításra zárják be." (Az idézet a hír lead-je. A neveket olvasva nem csodálkoznék, ha igaz volna Orbán Balázs állítása.)
6/d. Az előző blogban közöltem egy táblázatot Csorba Győző versesköteteinek kiadásáról. Újra közlöm a táblázatot. Hogy miért, ez egyben reklám is. A köteteket nézegetve eszembe jutott, hogy Csorba Győző feleségének, szeretett Ancikájának, Kicsikéjének is sok kötetét ajánlotta. Előkerestem ezeket és mivel olyan érdekesnek tartottam a szerelmes, majd a költő öregkorára inkább forró köszöneteket tartalmazó ajánlásokat, hogy mindegyiket szkenneltem. S ez egyben adta az ötletet is (bár eredetileg mást terveztünk, de majd azt is megcsináljuk), hogy a Csorba Győző Társaság Tudásközpontban lévő emléktáblájának koszorúzása és a Társaság közgyűlésének megtartása után vetített képeken be is mutatom ezeket a szkennelt oldalakat. (De erről készül pontos meghívó is, a következő blogban küldöm!!)
A 427. blogban közölt táblázatot kiegészítettem néhány fordítás- és válogatott kötettel, amelyekben szintén ajánlások voltak. A táblázatban az N betű azt jelzi, hogy abban a kötetben nincsen Ancikának szóló bejegyzés. Jól látható, hogy alig egy-két N-betűs kötet van, tehát sok érdekes Ancika-dicséret lesz majd látható - ha megérem. Ha nem, az utódom majd bemutatja.)
|
Kiadás éve |
Önálló kötet címe |
Vál. kötet |
Kiadás éve |
||
|
1938 |
1 |
Mozdulatlanság |
|||
|
1943 |
2 |
A híd panasza |
|||
|
1947 |
3 |
Szabadulás |
|||
|
1955 |
4 |
Ocsúdó évek |
|||
|
1959 |
5 |
A szó ünnepe |
|||
|
1965 |
6 |
Séta és meditáció |
|||
|
1968 |
7 |
Lélek és ősz |
|||
|
1 |
1970 |
A lélek évszakai |
|||
|
1972 |
8 |
Időjáték |
|||
|
1974 |
9 |
Anabázis |
|||
|
2 |
1975 N |
Március |
|||
|
1976 |
10 |
Észrevételek |
1978 |
Összegyűjtött versek |
|
|
3 |
1979 |
Válogatott versek (30 év) |
|||
|
1981 |
11 |
A világ küszöbei |
4 |
1981 N |
Ritmus, rend, zene |
|
1983 |
12 |
Simeon tűnődése |
|||
|
1985 |
13 |
Görbül az idő |
5 |
||
|
6 |
1986 |
Vissza Ithakába |
|||
|
1988 |
14 |
A szavak bolyhai |
|||
|
1991 |
15 |
Szemközt vele |
7 |
1991 N |
Egy eltűnt pécsi utcára |
|
1995 |
16 |
Csikorgó |
1995 |
Kétféle idő |
|
|
8 |
1997 |
Válogatott versek (Klasszikusok) |
|||
|
2000 |
17 |
Hátrahagyott versek |
|||
|
Fordításkötetek |
|||||
|
1940 |
A halál versei 1. kiadás |
2 ajánlással |
|||
|
1989 |
A halál versei 2. kiadás |
N |
|||
|
1976 |
Kettőshangzat |
V |
|||
|
1986 |
Pajzán epigrammák |
Noéminak |
|||
Azért az első Csorba kötet, a Mozdulatlanság (1938) két különböző időpontban kelt és eltérő szövegű ajánlását kedvcsinálóként alább közlöm:


(Csorba 1945 februárban kötött házasságot Ancikájával.)
Köszönöm, hogy megnézték hosszúra nyúlt, de legalább képekkel illusztrált blogomat.
Hozzászólások
Még nincs hozzászólás